az életemre, hogy mire írni tudnék, összeesem a fáradtságtól. egyrészt a munka miatt, mert ugye minden hétköznap nyitva vagyok - mármint az üzlet, másrészt meg mostanában mindennap találok valami baszkurálnivalót. ma például virágokat ültettem az erkélyre, és ha már egyszer szép lett, akkor nyilván le is kellett mind a kettőt (erkélyt, nem a virágot), sikálni, ami meg ugye galambszaros volt, és nem volt elég csak felmosni, hanem kefével játszottam a sikálóasszony hálátlan szerepét. Egyiptom óta amúgy is kijött ez a beteges tisztaságmániám, ami tényleg beteges kezd lenni, konkrétan fel tud bosszantani egy pormacska. (tudom, a szex hiánya). na, erről már akkor írnék is. örökződ.

voltunk a múlt héten ismerősöknél. kertes ház, vidék, faluszéle, kurtakocsma, az udvaron kutyák (ide került a kisebbik kutyánk, ugye), kecskék, gyerekek. el is slattyogtam megmutatni a kecskét a Kisnyúlnak, ilyet utoljára Egypitomban látott, de akkor is csak a tányérjában. volt gida. cuki, pici, selymes szőrű. ennek kapcsán derült ki, hogy kecskének lenni kérem egy státusz, mondhatni áldott állapot. ugyanis a kecske az évente kétszer szülhet. ebből logikusan következik, hogy évente kétszer szexelnie is kell. itt komolyan kezdtem érdeklődni a téma iránt, mert a mostani szerény lehetőségeimhez képest ugye 200%-os villámugrás lenne. el is fogott rögtön a sárga irigység, mert mint megtudtam a jelenlevő kecskék mind csajok. ergo az utánpótlás legyártásához HÁZHOZ JÖNNEK a bakok. ha valakinek nem jönne át, akkor részletezem:

ha kecskelány vagy, akkor alanyi jogon a következő dolgok járnak:

1. kaja, pia, szállás (ez már önmagában frankó)

2. óvodai ellátás a gyerekeidnek (sok gida együtt már nem az anyját ökleli, hanem egymást)

3. ingyenes orvosi ellátás

4. kiterjedt szociális hálózat, kultúrális programok (közeli kapcsolat más élőlényekkel, szomszédolás csirkékekkel, disznókkal kutyákkal)

5. szex, ami házhoz jön. lelkes udvarlóval, aki nem húzza a száját azon, hogy szőrös a lábad, nyuszkó (hogy fokozzam a képzavart..), meg hogy fáradt vagyok, most nincs kedvem beszélgetni, vagy, hogy jaj, ma a haverjaimmal megyek inkább bogáncsot rágni... hanem rögtön van akcióterv, ami végrehajtásra is kerül, oszt pitymallatkor már ott sincs a legény. (jó, nem változik hajnal 3ra pizzává, de az már igazi lázálom mese lenne)

szóval rögtön mondtam is, hogy én ha újrakezdem, akkor kecske akarok lenni.

JA, és ezzel nincs vége. mert ugye odavittük a kis mákvirág mudinkat,költözésileg, mert a házigazda már évek óta azon agonizált, hogy ő imádja ezt a kutyát, meg a kutya is őt (tény), és hogy nekünk úgyis csak teher (tény), és hogy nála milyen jól ellene, mert ott a kis pulifiú is. mi meg örültünk, mint a vadalma, hogy ez akkor meg van oldva. meg is lett, a kutya hátra sem nézett, én meg elmorzsoltam egy könnycseppet (a megkönnyebbülését), mert így mindenkinek jó lett. na, ehhez képest csörög a telefonom 2 napja. túloldalt a háziasszony. rögtön frászt kaptam, mondom mi van, csak nem télakolt a kutya?! kicsit sem fojtott kacarászás a túloldalon, aszongya, áááá, dehogy, igazából már a pulifiú az, aki meg akarna szökni.. (aki ugye most lett egy éves. se) mondom, jó ég, akkor mi van, bántja a mienk a kisebbet??? mire ő: ááááá, nem bántja. csak egyfolytában dugni akar. szegény kis puli már összeesik a fáradtságtól, ez meg még mindig tolja oda a seggit...

most mit mondjak? eskü, hogy vidékre költözöm. én nem hittem volna, hogy ott ilyen 'termékenyen' mennek a dolgok... mi itten a fostos fővárosban csak a szánkat töröljük, vidéken meg mit nem tesz a jó falusi levegő:)