jellemző

 2011.08.01. 18:23

hogy a nagyfarkú férfiakról felejtettem el írni. már a tudatalattim is blokkolja ezt a témát. az évszázad pénzkidobása volt nekem az 5 éves hormonos spirál. mióta fenn van, gyakorlatilag olyan szexuális életem, mint 12 évesen. (még rá 6 évre is szűz voltam, mielőtt jönne gyanúsítás:)

annyi minden

 2011.07.27. 00:19

történik velünk, hogy neki sem állok most hirtelen leírni mindent. az aktuális lényeg az az, hogy lett egy hivatalos, hamarosan saját domain néven is futó blogom, mert nagy projekt vala. és mivel szerződéses munka (bezony), így aztán a bejegyzéseim száma is fixálva van, magyarán nincs többé időhiányra meg egyéb gyarlóságra való hivatkozás, itten írva leszen. mármint ottan. de lehet, hogy itten is, de nem ígérek én már semmit sem, mert azt tuti be tudom tartani.

van viszont egy kis meglepetésem, ami már most is tökéletesen működik, és némi mentséget szolgál az eltűnésemre: www.luxusbizsu.hu - ezt akár lájkolhatjátok a fészbukon is, van saját oldala:)

a very-official új bloghelyem pedig: http://dagadtboldogos.wordpress.com/, ami hamarosan www.dagatboldogos.hu lesz, ahogy a regisztrációja a domain névnek élni fog.

megelőzném a kérdéseket, igen, ez a következő hónapok legzúzósabb feladata - a gyereknevelés mellett, ahol folyamatosan zajlik a troubleshooting, lévén dackorszak esszenciát futunk a Nyulerájjal.

szóval várok mindenkit szeretettel, meg egy vidám kis blogbejegyzéssel a Theodora Quelle és a nagyfarkú férfiak közötti átjárhatósággal.

persze közben zúz a bababolt is, csak annak a honlapjára zéró.zéró időm van jelenleg, mert bármekkora szopás, de nekem is csak napi 24 órát utaltak ki.

most megyek is az újra, mert még küzdök az oldallal irdatlanul, hogy szíp legyen.

zokogva pisilünk

 2011.06.25. 21:52

a Kisnyúl azért, mert húgyhólyag gyulája van, én meg azért, mert rettentően sajnálom őt e miatt. kapott antibiotikumot, előtte elküldtem a pécsi gyerekklinika amúgy figyelmes orvosát a pék farkára, mert 3 órán át gyűjtőzacskózott a gyerek pisije miatt, de az nem jutott senkinek az eszébe, hogy adjon neki valami fájdalomcsillapítót, és szegény Kisnyúl leizzadva, reszketve zokogott, mert nem merte a pisit kiengedni úgy égetett neki..

már javul szerencsére, a Zinnat ,meg a Panadol hat, és jobban van a mazsolám.

 

ahhoz képest

 2011.06.23. 14:09

hogy milyen trehányan írtam ezt a naplót eddig, azért lassan meglesz a 100ezer kattintás.

tényleg nem akarom magam mentegetni,  de eléggé beindultak a dolgok, és hát van amikor egyszerűen mire naplót ülnék le írni, már csak a nyálcsorgatós fázisomat tudom produkálni, ami meg nem túl izgalmas. még mindig nem sikerült igazából eldöntenem, hogy mi legyen a jövőnkkel, bennem van a bugi, hogy menni kéne valami angolszász nyelvterületre dolgozni, mert az ugye jó (ennél ami itt van, lassan amúgy is minden jobb), mert a Kisnyúl megtanul angolul darálni, én meg nem annyi pénzből kell, hogy lavírozzak havonta, mint amennyit az állatkerti elefánt két hét alatt kajában elfogyaszt. menetközben úgy néz ki, hogy mindenféle netes munkák azért becsúszhatnak, ezeknek nagy előnye, hogy bárhonnan tudom csinálni, mindenesetre az írástól nem szabadulok...:) már csak azért sem, mert belelkesedve mások online fogyózási és edzési naplóin, én is szeretnék írni egyet - tudom, ezt sem vezetem, menjek már a francba... - de akkor is szeretnék egy ilyet.

 

az események sodrában

 2011.06.22. 01:31

na, ha tegnap még nem voltam kristálytisztán megvilágosodva, hogy miről is kéne írnom több heti kihagyás után, mára az élet ezeket jelentősen megszerkesztette.

kezdeném talán a Kisnyúllal, aki élete első szobatiszta napját töltötte el (majdnem). az úgy volt, hogy kapott tegnap kacsás matricákat,  megzsarolandó, hogyha a bilibe pisil, akkor kap egyet, amit beragaszthat egy aranyfüzetbe (ezt anyám ígérte neki, az aranyfüzet az enyém volt, és ugyan nem voltak vele direkt céljaim, de azért nem kacsás matricáknak szántam, hanem valami elegáns firkálásnak, de mindegy, a Kisnyúl amúgy is mindenről azt hiszi, hogy az övé - ez külön megérdemelne egy bejegyzést). szóval tegnap egész délután a bilin ült és pattogott föl-le, hogy akkor ő most kér matricát. a nagy büdös túróst, mondtam neki, hogy amíg csak hintőpor van a bilben, addig max nézegetheti őket. 10 perc nyígás után adtam neki inkább egy matricát. nem vagyok én se hős, se hülye, ezt a frekvenciát szerintem jogállamokban amúgy is betiltanák, mert garantáltan rövidíti az élettartamot. szóval bilizett. meg bugyit akart húzni, úgyhogy azt is kapott. állati dögös kis csípőbugyijai vannak, kész beszarás, úgy irigylem tőle. na, mindegy, mert megint elhagyom a fonalamat. szóval ma reggel a naccságára adtam egy ruhát, és ő eská felvett egy bugyit, amit ugyan a periférikus látásommal még épp tudtam követni, de az agyamig már nem jutott el az információ érdemi része... egészen konkrétan délután egy óráig, amikor is felfedeztem, hogy atyaúristenteszentszar a gyereken nincs pelus.... de mivel épp biliközelben voltunk, így megkérdeztem, hogy kell-e neki pisilnie. a nő gyorsan rárogyott a bilire ésssssssss PISILT. tádádádádádádám. én OLYAN büszke voltam rá. nálam már csak ő volt büszkébb magára. együtt öntöttük ki a retyóba. a sikeren felbuzdulva azért adtam rá pelust, mert kocsival mentünk, és azért annyira hülye nem vagyok. de annyira mondjuk voltam, hogy azon az egy darab pelenkán kívül másikat nem vittem, hollárihollárihó. ÉS még ezt is megúsztam, simán megjártuk az utat, és hazajöttünk, és nem volt semmi gáz. nagyon boldog voltam. délután mondjuk többször aggódtam, mert a Kisnyúl fájlalta a hasát, de nem túl kitartóan, és nem túl aktívan, úgyhogy csak alarm üzemmódban voltam, a szirénát nem kapcsoltam be. szóval hazajöttünk, Kisnyúl rögtön levette a bugyiját, és elhajintotta. maradt a meztelen fenék. meg a hosszú ruha. de a bugyieldobás nem tűnt fel rögtön, ez szolgáljon mentségemül...aztán belebonyolódtam egy telefonbeszélgetésbe, amiből anyám rántott ki, a következő szavakkal, idézem: "gyere, nézd már meg, hogy mit csinált a gyereked." - itt már sejtettem, hogy helyzet van. a Kisnyúl általában csak akkor viseli a "gyereked" megnevezést, ha anyám épp ki akarja magát vonni valamilyen ügyből, amit a kiskorú elkövetett. a szimatom nem is csalt, fennforgás volt, nem is kicsi. először is bazi büdös volt a nappaliban, lévén, hogy a Kisnyúl odatojt a fal mellé. két irdatlan adagot. először a kutyát gyanusítottam meg a méret és a szag miatt is. de a kutya nagyon ártatlan tekintetett vágott. (ennek is oda volt ám, azt majd mindjárt). szóval a gyerek volt. a tetemeket összeszedtem és lehúztam a retyón. visszafele az előszobában észrevettem egy fényes foltot a sarkoban. rajta anyám papucsa, aminek szaros a teteje. de csak kicsit. olyan diszítés jelleggel, ippeg barna csíkos. hamar megfejtettem. a következő történt: a gyerek először odapisilt az előszoba sarokba, anyám papucsára. aztán oda is kakált. utána bejött a nappaliba, és oda is tojt két 40 dekás adagot. kérdezzétek már meg, hogy hova tűnt az előszobai adag, és a kutya miért vágott olyan ártatlan fejet, jó? néha komolyan azt gondolom, hogy centik választanak el az elmebajtól:)

 

ja, Pisa, az bazi jó volt.

de tényleg. summáznám: Olaszországban minden olcsóbb, mint itt, vagy ha nem, akkor sokkal jobb minőségű ugyanezért az árért. nem mellékes ugye, hogy a fizetések ezzel szemben legalább 5x-ös szorzóval vannak kezelve. majd lesznek fotók is, de még mindig a gépen vannak, meg amúgy sem vagyok nagy fotóbubus.

egyéb hírek: szerintem úgy másfél-két hét és lesz webáruháza a bababoltnak. (visszafogott tapsvihar) bazi nagy meló ám. a fészbukra pár napja töltöttem fel vagy 150 termék fotóját, ha valakit érdekel.

holnapra hagyom az ingyen plasztika sztorimat. bár még messze van a tutitól, de a történet az jó.

most meg elkotródom aludni, mert holnap hulla leszek, és még azt sem mondhatom, hogy azért, mert rommá szexeltem magam.

izébizé

 2011.06.20. 12:08

se nem Svédország, se nem a Hold, történetesen. nyaralni voltunk, hazajöttünk, jó volt, a Kisnyúl azóta azt üvölti az utcán, hogy: 'menjünk a pi..ába! menjünk a Pi..ába!' rémesen frusztrált az első alkalommal (is), nem kifejezetten örültem neki, különös tekintettel arra, hogy ezt a szófordulatot a gyerek nem hallja (nyugi, hall másokat:). beletellett egy kis időbe, amíg meg tudtam fejteni, hogy a kiscsaj azt gajdolja: 'Menjünk Pisa-ba! Menjünk Pisa-ba!' ebből mondjuk lehet következtetni arra, hogy merre jártunk:)

némiképp (? kurvára ) le vagyok maradva a naplóírással, és a legjobb az, hogy nagyon hiányzik az írás. szenvedek. valahogy nem találom a helyem, és a helyem sem talál engem. de van ebben valami olyasmi érzet, mint rendrakáskor, amikor takarítás címszó alatta az ember mindent szétrámol, irdatlan nagy kupi lesz, és aztán a mélypontról meg szép rend. mintha most ezen a mélyponton szüttyögnék. egyébként nem állandóan szar hangulatban, de ma történetesen igen.

a boltba új bútort kaptam (ajándékba, mert bezárt egy ismerős üzlete, és az egész berendezést átadta csak úgy), úgyhogy most minden gyönyörű és rendszerezett.

és Ti, Ti hogy vagytok?

hívás

 2011.05.04. 17:13

felveszem.

szi: szia, meghívnálak vacsorázni kedd estére. eljössz?

out: ööö, elnézést, kivel is beszélek...?

szi: szia, tudod, ÉN vagyok az.

(ja bazmeg, az más. akkor már tudom. de azért tudtam.)

out: hát, nem is tudom. ott lesz a Guszti is?

(bguszti jelenlétének a ténye hol szórakoztat, hol meg inkább leteszem a telefont hamarosan. - igen, az a bguszti, akihez a bmargó tartozik. kivéve, ha én ott vagyok, mert akkor m. nincs ott.)

szi: persze, mindenki ott lesz.

(még jobb. itt már tudtam, hogy én kedden Vészhelyezet fogok nézni este, pedig sosem nézem)

out: nemistudom. beszéljünk még hétfőn, jó?

(szopódjál csak.)

szi: és te, mondd, egyedül vagy még?

out: igen.

szi: nem akarsz férjhez menni?

out: na, azt aztán soha többet életemben. miért, elvennél?

szi: tudod, hogy el...

out: aha... ja, gratulálok a következő gyerekhez, hallom nő a feleséged pocakja.

szi: miért? terhes?

(huh. lyukra futottam)

out: nekem csak annyit mondtak, hogy valaki a környéken babát vár...aztán gondoltam nálatok jön..

szi: nem, nem tudok róla. és hogy vagytok?

out: köszi jól. még jó, hogy nem arra várok tavaly nyár óta, hogy a horvátországi szállodádba menjünk családilag nyaralni, ahogy megígérted.

szi: jéé, az teljesen kiment a fejemből... most vettem Svédországban egy faházat gyönyörű helyen 150 millióért, de oda sincs idő soha kimenni...

out: nekem a fele is megoldaná most az életemet, nem adod nekem?

(nevetgélés a telefon túloldalán, pedi eskü komolyan gondoltam. elvégre ő is komolyan akar meghúzni már két éve)

szi: azt nem, de ha  csajom leszel, tudod, hogy nem járnál rosszul...

(nem, tényleg. csak belehalnék)

szi: gyere már el kedden...a guszti is számít rád...

out: jó, majd hétfőn megbeszéljük. na, dolgom van, mennem kell. szia

 

ha néha eszembe jut, hogy miért nem akarok soha többet magyar pasastól semmit, akkor ez maradjon itt emlékeztetőnek....anyám mindenesetre jót röhögött.

tiszta

 2011.05.02. 22:50

takony vagyok. az egyetlen jó benne az, hogy hoztam haza Egyiptomból egy brutál ephedrin tartalmú gyógyszert, ami nemhogy kinyírja a náthát, fejfájást, orrdugulást, de olyan szinten pörget fel, hogy mindjárt lemegyek egy Margitsziget kört futni.és aludni se nagyon fogok ma sem erős gyanúm szerint.

az elmúlt napok legjelentősebb érzelmi változása az volt, hogy rájöttem, hogy elméletileg 32 éves leszek 17.-én. rájöttem, hogy ez az egész egy szarság. idéntől 28 éves vagyok. minden évben, amíg meg nem unom, vagy amíg nem látszom többnek. és ettől valahogy most sokkal jobban is érzem magam:) meg is mondtam anyámnak, hogy nekem olyan tortagyertya kell, mint a gázbegyújtó. megnyomod a gombját, oszt ég. elvégre pár évig használni fogjuk mostantól.

újfent fogyózom, ha már itt tartunk, de most tényleg a végére akarok járni, mert ezt a lebernyeget a hasamról valóban fel kell számolni, valamikor ősszel lesz a dátum, addig meg ugye van még ez a kis 15 kiló...

gyöngyszem

 2011.05.02. 00:01

párbeszéd, skype, Zsófi a másik oldalon.

[23:51:26] OUT: lehet, hogy kilós akciót csinálok a boltban...
[23:51:35] OUT: megnézem, hogy mennyire jön ki...
[23:52:08] Zsofi: rad bizom - az eladashoz nem sokat ertek, csak a beszerzeshez
[23:53:49] OUT: jobb az optikája
[23:53:53] OUT: és csak egy hétig csinálom
[23:54:04] OUT: most body akció lesz ugye meg rugi
[23:54:10] OUT: aztán jön a kilós
[23:54:27] OUT: a rákövetkező héten ingyen szopás jár az apukáknak akció lesz.

sírok a röhögéstől. ez a vég, vagy a kezdet kezdete vajon?

ippeg

 2011.05.01. 23:33

kigyógyultam egy takonykórból, hogy ma arra eszméljek, hogy tróger módon fáj az orrnyergem és az orrom. taknyos leszek, hurrá.

sajnálatos módon M.néninél bekövetkezett a tavasz, így aztán ma szakadó esőben locsolta esernyővel a kezében a flasztert. asszem holnap a pincében elzárom a vonatkozó csapot.

másrészt nekiláttam túrni a netet, hogy meg lehet-e OEP támogatással varratni a hasamat, ami ugye randa, meg kinyúlt, meg minden. de miután megnéztem az állami támogatással hasplasztikázott arcokat, inkább úgy döntöttem, hogy köszi, ezt nem. vagy privát, vagy sehogy. nem csatolok be képet, aki vizuális kínzásra vágyik, az könnyen megtalálja anélkül is.

jó lenne egy kicsit írni arról is, hogy mi szar, meg mi nem, de valahogy erről nem nagyon tudok továbbra sem írni. körvonalazva: nagyon zavarnak a körülöttem lévő párkapcsolatok. főképp magamra vetítve. egyáltalán nem vágyom együttélős, közös háztartásos kapcsolatra, mert tényleg nem vonz a lehetősége, hogy valaki minden este az életteremben van. ha ez nem lenne elég, annyi trágya kapcsolatot látok magam körül, annyi nem boldog, csak együtt vegetáló emberrel, hogy ez még inkább elveszi a kedvem. nemtom mi van. azt mondta valaki nekem a héten, hogy a párkapcsolattól való félelmeimet humorba és cinizmusba burkolom. mindenestre gyorsan elküldtem a francba az illetőt, mielőtt belegondoltam a válaszba:) azt hiszem, hogy az a legnagyobb félelmem, hogy kiégek érzelmileg. hogy már nem AKAROK senkinek se hinni, mert nem akarom senki érzéseit, és én sem akarom senkinek az érzéseimet odaadni. de talán, amíg ettől félek, addig nem következhet be. jaj, gyűlölöm ezt az önanalízist:)

miért is utálom

 2011.04.26. 22:10

hogy az emberek városban tartanak kutyát? mert néhányuk tökéletesen alkalmatlan rá. amíg én vidáman szedem a kutyaszart a saját jószágom után, addig 10 másodpercig nem figyelek a gyerekemre, aki ennyi idő alatt máris belelép egy adag hígan nyúlós kutyafosba. miközben ÉN épp a saját kutyám ganéját takarítom. vágjátok az őrjítő részét? elmehet mindenki a retkes kurva anyjába, aki a kutyaszart, amit a kutyája az utcára, vagy a lakóházak elé pottyant, nem szedi fel, csak álszent módon elsompolyog. a Kisnyúl cipője olyan büdös lett, hogy kint hagytam a bejárati ajtó előtt, mert képtelen voltam magam rávenni, hogy lesikáljam a talpát, majd megszárad oszt lejön még ami a recékbe van ragadva.

ha már a kaka a téma megint, akkor el kell, hogy mondjam, hogy ma a Kisnyúl produkált egy pelusnyi (vajon mikor nem fog pelust hordani már..?) kecskebogyót, amik egyike vérbeli dezertőrnek bizonyult, kissé bénán balanszírozhattam a golyócskákka, teli pelussal, mert az egyik szem télakolt, és azzal a laza lendülettel leszáguldott a farmerom szárán, hogy a végén egy kecses ugrással bevetődjön a kanapé alá. nem akarok róla beszélni.

továbbá regisztáltam egy plasztikai sebész játékára, ahol egy mellműtét felét fizetné a cég, ha leblogolom az eseményeket. remélem nyerek. bazi jó kis blogot írhatnék róla, különös tekintettel a drain cső kirántására. mert az a legtutibb az egészben. az ember lányának még a bokáján is a pisi folyna, ha lenne lélekjelenléte elengedni. én csak zokogni tudtam a múltkorinál.

pasi fronton totál nihil van, de amióta eldöntöttem, hogy én többet az életemben nem vagyok hajlandó magyar pasassal randizni, kicsit megkönnyebbültem, kis pocsolyánkon kívül határozottan van még remény.

végszónak a tegnapi nap legkeményebb mondata, amit ráadásul nekem dedikáltak, én meg mellé is nyeltem iziben (épp a tehéntejről és az allergiáról beszélgettem felszínesen egy anyukával egy cukrászda szomszédos asztalainál ülve): " mert itt nem lehet rendes erdélyi tejet venni, na arra aztán nem lenne allergiás egyetlen gyerek sem!" jáááááááááj. majdnem odanyestem, hogy gyorsan lehet akkor hazamenni rendes tejet inni, ha nem jó az, amit a magyar tehén kiad. nehogy már lassan mindenki magyarabb, mint azok, akik itt élnek, itt születtek, és ide is adóznak. tényleg undorító ez az egész.

a szokásos

 2011.04.25. 16:44

módon ég a pofám, hogy nem voltam ezer éve.

Sziszi: 1015, Toldy Ferenc utca 72a, itten van az üzlet. www.puccosbabacuccok.hu

pemete: tudom, ciki is... de azért én lelkesen olvaslak, ha a nyalizás számít:D

letudván a kötelező köröket, jegyzem meg, hogy végre sikerült feltöltenem az árukészlet törrdékéről fotókat a fészbukra, ezen a linken láthatjátok:

http://www.facebook.com/pages/Babagardrob/138075972923947

ennyit erről.

más:

a helyzet változatlan, M. néni továbbra is vidáman sanyargatja retardált kis lakóközösségünket, az utolsó vele kapcsolatos érintőleges sztorit megosztanám veletek, abszolut a 'néztem buntán' kategória.

történt ugyanis, hogy jövök haza, mint ügyeletes málhás szamár, ha pöcsöm lenne, azon is zacskó lógna (tényleg, ez amúgy a fasziknak alapból jár). betettem 2-3 zacskót a kapun belülre, amit kiékeltem az ékelési célokra fenntartott kisméretű téglával (köszi, lakóközösség, hogy se új kaputelefon, se rugós ajtóék nettó 300 forintért). mire visszatértem a következő adag zacskóval a kocsitól, az utca közepén látványosan fékezett egy Prius, amiből kiugrott egy csini pöttyös szoknya. bevágtatott a téglám mellett, és felszökdécselvén azt a pár lépcsőfokot, bekopogott M. nénihez. gondolatban már éreztem is a farhátszagot. de az ajtó nem nyílt. pöttyös szoknya lekopogott a magassarkújában a lépcsőn, és rávetődött mint tyúk a takonyra a kaputelefon vonatkozó gombjára. innentől kárörvendve figyeltem az eseményeket, ennyi nekem is jár felkiáltással. tenyerel a csaj a gombon, de hát se kép, se hang. rámnéz aztán aszongya:

"ismered az öreg nénit, aki itt lakik lent?"

(nem akartam neki mondani, hogy kár eufemizálni.),

igen, ismerem.

"láttad ma elmenni?"

(nemén. fél napig itthon sem voltam. meg ha látom, az is gyorsan agykontrollos töröltöröl), de mondtam, hogy:

 nem, nem láttam.

csaj csönget, majd dörömböl. aszongya megent:

"biztos nem láttad? tudod, az öreg néni, fehér hajú, M. néni..."

(háteszhülye. itt már sejtettem, hogy ez valami rokongyerek lehet, aki ideköltözne, ha ráhagyná a lakást a banya.) mondom neki:

nem, ma nem láttam. de tegnap még igen, akkor még biztosan élt. vagy ez rossz hír?

"jaj, istenem, dehogy is... ő egy nagyon kedves néni egyébként is." - nézett rám kissé megrovóan pöttyös szoknya.

na, nekem nem kell bemutatni. itt lakom. fölötte....tényleg NAGYON aranyos M.néni...elvittétek volna (a remény a hangomban kristálytisztán kicsengett)

"áá, csak misére. de hát ha nem enged be..."

"fel ne add!!! kopogj még!!"

"ááááá, biztos nincs itthon...."

az ember már a hívőkben sem bízhat. nem elég, hogy a pedofíliát kisajátítják a papoknak, de még M.néniről is lemondanak. ennyit a húsvét vallási részéről. az Alkotmányba most nem mennék bele. tényleg, hogy tudok lemondani az állampolgári státuszomról? nehogy már csak megkapni lehessen, lemondani róla meg nem...

nektek hogy telt a nyusziünnep? az én hivatásos Kisnyulam szeme azzal pattant ki szombat reggel, hogy elrohant megnézni, hogy jött-e már a nyuszi hopp. én meg csomagolhattam a retyón ülve az ajándékait csipás szemmel reggel fél nyolckor:)) kicsi csillagom...:) 

webáruház

 2011.04.08. 11:26

hát szóval nehézkes az ügy. a dolgok jelen állasa a következő: a Facebook-ra fogok feltenni fotókat fix termékekről, amikből sok fajta méret van. ez lesz egy ősember webáruház lesz:) persze már tegnap este akartam feltölteni képeket, de a fényképezőgép kártyája baromira nem kompatibilis a laptop kártyaolvasójával (a kábelt meg nem találom), úgyhogy most égek, mint a rongy, hogy kiírtham, aztán nem jött össze. de ma elmegyek és veszek hozzá valami kártyaolvasó-átalakító bizbaszt, és akkor már majd menni fog.

örömmel jelenthetem ki, hogy meggyógyultunk, úgy nagyjából, ami azt jelenti, hogy néhány göthös köhögőrohamon kívül meg a napi 20 darab pzs-n túl már nem sok jele van a múlt heti nyavalyának, ha azt nem tekintjük mondjuk jelnek, hogy 50 méter után kapkodom a levegőt, eléggé lenullázta az immunrendszeremet ez a kis víruska.

miután laza 3 hetes késésben volt a menstruációm, így tegnap vettem egy tesztet, mert anyám megvilágosított, hogy ha gáz van, akkor ugrik az 50 rugós spirálom is, ettől a hírtől bokáig esett az állam, és soványmalac vágtában rohantam be a legközelebbi gyógyszertárba venni egy teszet, amit ma reggel abszolváltam is: háromszor hurrá a spirálnak és/vagy a magtalan férfiaknak - már ami a velem való szexuális érintkezéseket illeti. hozzá kell tennem, hogy jóval olcsóbb lett volna, ha spirál helyett veszek egy 10 darabos óvszer csomagot, azzal is pont kihúztam volna 5 évig.... gyűlölet napot fogok tartani mindenkivel szemben, akinek van nemi élete. a minap dühömben baszatlan, 8 általánost végzett bunkó picsának tituláltam a teszvesz végrehajtó cégének az egyik telefonosát (na, ez egy külön sztori, hogy befizetett csekkre küldik a végrehajtást...), de aztán elszégyelltem magam... a tanulatlan, bunkó picsa az ugye stimmel... de milyen jogon baszatlanozok le akárkit... sűrgősen tennem kell valamit. kellene. mert őszintén szólva valahogy kiestem a körforgásból. olvastam egy cikket valamelyik nő újságban (a retyón ülve, mert erre csak ott van időm. hozzá kell tennem, hogy a Kisnyúl is oda szokta húzni mellém a kisszékét, és ő is egy Cosmót lapozgat, NAGYON vicces látvány lehet), hogy le lehet szokni a szexről. ha valaki nem csinálja gyakran, akkor leszokik. jeges félelem szorította össze a szívemet... bassza meg hogy nekem nem a szénhidrátról sikerül leszoknom, hanem a dugásról... hööörrrrrr....

 

egyrészt

 2011.04.06. 00:31

iszonyatosan fáj a torkom. itt megjegyezném, hogy az ügyeletes orvos, aki kijött, a vizsgálat után közölte, hogy jaaaa, nála nincs recept, józsikám, tesehoztál? józsikám se hozott. így aztán nem kaptam antibiotikumot. még életemben nem fájt így a torkom. muszáj volt a Kisnyúl antibiói közül túrnom valamit, és most azt szedem. nem részletezném a hatását.

továbbá: a keleti front lázad, összeállt a frontvonal, este a Nyuleráj és a Kutya közös akcióban megfontoltan széttépett egy guriga Zewa retyópapírt. (pedig azt a vendég seggeknek tartogatom, hogy azt gondolják jól élünk:)), plusz a Kisnyúl szétkent a fején grátisz egy gyógyszertári popsikenőcsöt. egy tégelyt. együtt ültek az előszobában nagyon elégedetten. én meg kaptam a fejemhez. meg a szívemhez.

ja, annyira szarul vagyok, hogy semmilyen szagot és ízt nem érzek. a kakás pelenkának sincs szaga, meg a kajáknak sincs semmi íze. vicces,de jó vacak.

lájk

 2011.04.05. 15:10

aki Facebook-ozik, az lájkolhatná a boltot, mert eddig csak én lájkolom, ami elég skizo meg ciki is:)

Babagardrob néven van fenn a Facebook-on. képtelen voltam like-boxot tenni ide, passz, hogy miért nem ment.

Tigris:

hát, valami olyasmi volt, hogy segítettem neki költözködni. dobozt venni hozzá. pár napra szállást keríteni. nálam evett. mostam rá. vasaltam rá (hööööööö...), tároltam a motyóit. megígérte, hogy csinál weboldalt a boltnak. meg webáruházat is. segítettem az új lakásába bevásárolni, mentünk a kocsimmal. végighallgattam, hogy szar vagyok az ágyban. (hööörrrrrr). - azt hagyjuk, hogy ez mennyit rombolt az énképemen most, hogy eleve kevés pasival vagyok bármilyen kapcsolatban, így aztán a pozitív visszacsatolás is kevesebb nyilván. kifejtette, hogy az ő gyerekeinek az anyja nem az lesz, aki élete szerelme, mert az két más státusz, a "kanca" meg az istennő. amikor rávilágítottam, hogy ezt az infót nem nagyon kéne terjesztenie ismerkedéskor, mert ezzel nem nagyon lehet bevágódni, akkor szerinte én voltam a hülye, meg aki nem ebben a világban él. végül meguntam a nyafogását, hogy minden cucca nálam van dobozban, és nincs egy fuvarózócég, aki elviszi neki, így aztán a 16 ikás karton költöztető dobozát összepakoltam, és vártam, hogy ideérjen este 7re. 9kor még nem volt itt, mert valami pinának kellett a lelkét ápolgatnia. sajnos elkövettem azt a baklövést, hogy nem basztam ki az összes cuccát a kocsi mellé azzal, hogy szori, ennyire nem vagyok balek, mert ennyire balek voltam. ja, azóta is vannak nála cuccaim, amiket egyszerűen nem akar visszaadni, nem reagálva arra, ha megkeresem. az, hogy dühös vagyok, nem túl sokat mond el a sztoriból. így érdemes jót tenni mással....és a felét már el is felejtettem. pl azokat, amikor megbeszéltük, hogy találkozunk, de ő csak simán nem jelentkezett, én meg vártam, etc. azt kell, hogy mondjam, hogy ezzel az esettel most elég sokáig lezártam a pasi témát. max szexrabszolga kell, de már arra sem vágyom, eskü.

de azért a boltot lájkoljátok, ha még ha én egy idióta is vagyok...

iszonyatos elmaradásaim vannak

 2011.04.04. 15:59

írás témában, nem nagyon van metségem, max az, hogy időm az nincs, mire meg lenne, addigra erőm nincs írni. bazi beteg vagyok, a Kisnyúlon már átrágta magát a kór, de egy hétig kegyetlen állapotok uralkodtak nálunk, gyakorlatilag SEMMI se volt jó, minden azonnali nyafogásba torkollott. aztán elkaptam én is, most is épp valaki a mellkasomat flexeli egy sikítóval. finom ám. a hülye kutyához jött az állatorvos, és ez újabb lehetőséget biztosított arra, hogy hülyére blamáljam magam szűkebb (és kissé tágabb környezetemben), amikor is a kuty felfedezte az állatorvost, és úgy gondolta, hogy akkor ő most meglép, és a szót tett is követte, nekiiramodott a barom jószágja, én meg utána papucsban, zombi módra csápolva, hogy "ájjá meg te hülye, mert mindjárt elütnek!!". ez nem igazán foglalkoztatta, rohant a forgalmasabb utcák fele, és tádám, valaki tényleg el is baszarintotta, koppant a sárhányó, vinnyogott a kutya, én meg odaüvöltöttem az állatorvos férjének, aki rohant utánam, meg a kutya után is így, hogy "na, most már tényleg fog kelleni a Noémi!!", (aki az állatfelcserünk). miközben az alsó utcából a kutya elütve is rohan tovább, mint valami idióta. menetközben megszánt valami öltönyös pacák, mert felordított amikor a kutya elvágtázott mellette, hogy "megfogjam?", amire csak annyit tudtam sprintelés közben odavetni, hogy jó lenne, mielőtt kiér a lámpás kereszteződésbe, mert oda én már nem megyek utána... szóval végül is becserkésztük. be lett oltva, most steril, tiszta, a szája se büdös. ellenben tegnap éjjel odapisált az előszoba közepére, amibe sikerült a hajnali pisiléskor mezítláb beletrappolnom, és akkorát csúszni a hugyba, hogy majdnem a fal adta a másikat. nem kell valakinek egy pumi? de komolyan. lécci.

továbbá mik is vannak még...  minden a tökéletesen szokásos. M.néni a lépcsőházba engedi a pisába főtt farhátnak a pompázatos illatait, én meg bosszúból rálocsolok a száradó ruhájára. Sziszibabuka mostanában nem látható, de kétlem, hogy ez a kutya miatta van.

ja, lakógyüli. ciki volt, mert lényegében lekéstem az elmebajnokságot, de idén a több éves megszokástól eltérően megszavazták, hogy legyen valami fejlesztés, így aztán lesz új tetőburkolat, meg végre meg fogják csinálni a betört pinceablakokat, amit lényegében 5 éve forszírozok, de most valamelyik aszalék kitalálta, hogy azt meg kéne csináltatni, mert neki feltűnt, hogy ki vannak törve... jeeeeee. abban azonnali egyetértés született, hogy M.néni nem százas, de ne bántsuk, mert közel a vég. felvilágosítottam őket arról, hogy ezt is 5 éve mondogatjuk, aztán még mindig él. úgyhogy a kertbe továbbra sem lehet kijutni. úgyhogy bosszúból vettem a Kisnyúlnak egy fa talpú klumpát.

osztán.... meló. kezd beindulni a bababolt, köszönhetően a gyönyörű vadiúj angol árunak, amit használtruha áron tudunk árulni. lassan elgondolkozom egy áremelésen, mert tényleg mindenki hülyének néz, hogy egy új George farmer mér' 1500 forint. amúgy írhatnék ám a vevőimről is, az is megérne egy szertartást, vannak köztük csúcs jó arcok, meg állszakadásos döbbenések is, de egy dolog tény: nagyon élvezem csinálni.

ja, van még a sztorim a Tigrissel, aki végül is egy piti gané, de ettől függetlenül nem jött meg másfél hónapja a bigyóm. de lehet, hogy a spirál miatt nem jött meg. ezt még nem döntöttem el, de ha októberben szülök, akkor nem a spirál volt.

a kutyáról röviden

 2011.03.30. 23:04

aki amióta velünk lakik, már a második szaros pelenkát eszi meg. hogy a maradékot, ami nem kell neki, azt belekenje a szőnyegébe. mennyit is adnak most állatkínzásért?

hát, ha már kutya

 2011.03.24. 21:06

akkor ideje beszámolnom a fejleményekről is. ha nem lenne az életem jelen pillanatban amúgy is egy kissé kaotikus (üzlet, Kisnyúl, írás, lakás, meg az élet), akkor még ugye a nyakamba is vettem egy koloncot, a Kutyát. a Kutya az egy érdekes jószág ebben az esetben. gyakorlatilag két gyerekem lett, és őszintén mondom, hogy minden elismerésem a kétgyerekes anyáké. ez valami irdatlan nagy szívás. kutyát meg gyereket együtt sétáltatni az hasonlít valami elmeosztályról szabadult vidám csoporthoz. a kutyát ugyanis kizárólag a gyerek sétáltathatja, bősz rikkantásokkal, és laza pórázzal. aminek következtében néha igyekszem sunyin megfogni a kihúzhatós póráz közepénél egy csippentényi pontot, amit a gyerek iszonyatos méltatlankodással vesz észre, és kikéri magának. merthogy csak egyedül jó. mint minden, amúgy. a Kisnyúl az önállóság bajnoka lett. ellenben a kutya már kibökte Sziszibabukát, és lapos pillantásokkal cserkeli az erkélyről. lesz ebből még valami...

eskü

 2011.03.24. 16:49

az életemre, hogy mire írni tudnék, összeesem a fáradtságtól. egyrészt a munka miatt, mert ugye minden hétköznap nyitva vagyok - mármint az üzlet, másrészt meg mostanában mindennap találok valami baszkurálnivalót. ma például virágokat ültettem az erkélyre, és ha már egyszer szép lett, akkor nyilván le is kellett mind a kettőt (erkélyt, nem a virágot), sikálni, ami meg ugye galambszaros volt, és nem volt elég csak felmosni, hanem kefével játszottam a sikálóasszony hálátlan szerepét. Egyiptom óta amúgy is kijött ez a beteges tisztaságmániám, ami tényleg beteges kezd lenni, konkrétan fel tud bosszantani egy pormacska. (tudom, a szex hiánya). na, erről már akkor írnék is. örökződ.

voltunk a múlt héten ismerősöknél. kertes ház, vidék, faluszéle, kurtakocsma, az udvaron kutyák (ide került a kisebbik kutyánk, ugye), kecskék, gyerekek. el is slattyogtam megmutatni a kecskét a Kisnyúlnak, ilyet utoljára Egypitomban látott, de akkor is csak a tányérjában. volt gida. cuki, pici, selymes szőrű. ennek kapcsán derült ki, hogy kecskének lenni kérem egy státusz, mondhatni áldott állapot. ugyanis a kecske az évente kétszer szülhet. ebből logikusan következik, hogy évente kétszer szexelnie is kell. itt komolyan kezdtem érdeklődni a téma iránt, mert a mostani szerény lehetőségeimhez képest ugye 200%-os villámugrás lenne. el is fogott rögtön a sárga irigység, mert mint megtudtam a jelenlevő kecskék mind csajok. ergo az utánpótlás legyártásához HÁZHOZ JÖNNEK a bakok. ha valakinek nem jönne át, akkor részletezem:

ha kecskelány vagy, akkor alanyi jogon a következő dolgok járnak:

1. kaja, pia, szállás (ez már önmagában frankó)

2. óvodai ellátás a gyerekeidnek (sok gida együtt már nem az anyját ökleli, hanem egymást)

3. ingyenes orvosi ellátás

4. kiterjedt szociális hálózat, kultúrális programok (közeli kapcsolat más élőlényekkel, szomszédolás csirkékekkel, disznókkal kutyákkal)

5. szex, ami házhoz jön. lelkes udvarlóval, aki nem húzza a száját azon, hogy szőrös a lábad, nyuszkó (hogy fokozzam a képzavart..), meg hogy fáradt vagyok, most nincs kedvem beszélgetni, vagy, hogy jaj, ma a haverjaimmal megyek inkább bogáncsot rágni... hanem rögtön van akcióterv, ami végrehajtásra is kerül, oszt pitymallatkor már ott sincs a legény. (jó, nem változik hajnal 3ra pizzává, de az már igazi lázálom mese lenne)

szóval rögtön mondtam is, hogy én ha újrakezdem, akkor kecske akarok lenni.

JA, és ezzel nincs vége. mert ugye odavittük a kis mákvirág mudinkat,költözésileg, mert a házigazda már évek óta azon agonizált, hogy ő imádja ezt a kutyát, meg a kutya is őt (tény), és hogy nekünk úgyis csak teher (tény), és hogy nála milyen jól ellene, mert ott a kis pulifiú is. mi meg örültünk, mint a vadalma, hogy ez akkor meg van oldva. meg is lett, a kutya hátra sem nézett, én meg elmorzsoltam egy könnycseppet (a megkönnyebbülését), mert így mindenkinek jó lett. na, ehhez képest csörög a telefonom 2 napja. túloldalt a háziasszony. rögtön frászt kaptam, mondom mi van, csak nem télakolt a kutya?! kicsit sem fojtott kacarászás a túloldalon, aszongya, áááá, dehogy, igazából már a pulifiú az, aki meg akarna szökni.. (aki ugye most lett egy éves. se) mondom, jó ég, akkor mi van, bántja a mienk a kisebbet??? mire ő: ááááá, nem bántja. csak egyfolytában dugni akar. szegény kis puli már összeesik a fáradtságtól, ez meg még mindig tolja oda a seggit...

most mit mondjak? eskü, hogy vidékre költözöm. én nem hittem volna, hogy ott ilyen 'termékenyen' mennek a dolgok... mi itten a fostos fővárosban csak a szánkat töröljük, vidéken meg mit nem tesz a jó falusi levegő:)

A proletárdiktatúra első éveiben a funkcionáriusok legfőbb feladata az éberség volt. Ezért a vállalatigazgatók éjszaka is bementek a gyárba. Egy ilyen tervszerű ellenőrzés során az egyik igazgatót már a kapuban meglepetés éri. Az éjszakai portás elaludt.
Mérgesen felrázza:
- Hogy mert maga elaludni? Talán nem tudja, hogy a munka frontja harci terep? Itt éppen úgy helyt kell állni, mint a fronton. Volt maga katona?
- Voltam, kérem szépen...
- Na... Hát ott mit mondtak magának, ha szolgálat közben elaludt?
- Szunyókálunk, tábornok úr, szunyókálunk?

 

majdnem elfelejtettem

 2011.03.15. 23:22

még jövök a Tigrises sztorival (húzom, mert égő).

plusz ma megint rádöbbentem, hogy milyen csávókkal nem vagyok hajlandó egyáltalán szóba állni, a listán vannak a copfosok, azok, akik a fekete-fehér fotóikra színes szemet photoshopolnak önmaguknak, természesetesen mindenki azon van, akinek kereszt lóg a nyakában, kétszínű lakkcipőt hord, látható helyen lyukas a foga (vagy nem látható, de megtudom), aki az anyjával lakik (leszarom, milyen indokkal- 30 fölött ne élj anyáddal), vagy az, akinek gót betűk vannak a zsíros hátára tetoválva, vagy baszott nagy Mária kép (netán mindkettő), aki ápolatlan, de túl pacsulis, akit nekem kell szórakoztatni vagy szóval tartani, mindenki, aki nem érti a humoromat, vagy meg meri kérdezni, hogy nekem van-e egyáltalán, mert nem értem az övét (neki nincs, nyilván, vagy csak fos van, amit maximum egy gyengeelméjű harmadikos gyerek díjaz, de az is csak akkor, ha hulla fáradt), osztán...kik még...ja, igen, a ropi csávókkal sem jövök ki, akiknek kiáll a csípője, és olyan magasak, hogy görnyedten járnak, és kilóg az arccsontjuk, nem tárgyalok továbbá senkivel, akinek vastag aranylánc lóg a nyakában, sörhasa van, és eltartott ujjal issza a rövidet meg a pezsgőt (de igazából bármit), azzal sem, aki azt hiszi, hogy a pincér az egy alsóbbrendű lény, mint ő, és ezt nem csak kommunikálja neki, hanem ruházatában is idomul (mai finoman nőies megjegyzésem volt egy ilyen trollnak, mely szerint: nálad még a pincér is jobban öltözött apukám) mert trenyóban jár vacsorázni.

anyaég. még csak most kezdek belemelegedni. fogjatok le, mert így tényleg nem lesz pasi, aki elvisel. ja, és azt még nem is mondtam, hogy új projektbe kezdtem a területen: már nem csak normális csávót akarok, de gazdagot is. szóval újrakalibráltam a sztorit egy kicsit:)

Nincs forradalmi oka

 2011.03.15. 23:07

az eltünésemnek, csak éppen eljöttünk bütyköt áztatni vidékre, és annyi nem történik annyi izgalom, hogy legyen miről írni mindennap, igaz, a szálloda vendégköre azért kitesz egy M. nénit, de ezek ámátőrök. gyerekek, lakógyűlés lesz a héten otthon. na, az a kemény, nem a kecskeszar, ha szerencsétek lesz, akkor fotókat is fogok tudni csinálni, ha nem, akkor csak verbálisan lesztek inzultálva az eseményekkel. már előre izgulok. idén vajon milyen elmebajnokság fog lezajlani?

van egy univerzális sláger

 2011.03.11. 09:31

ami attól nagyszerű, és más mint a többi, hogy két olyan eseményen is le lehet játszani, ami totálisan más érzelmekről szól. ha valaha férjhez fogok még menni, akkor ez fog szólni. és ha feldobom a pacskert, akkor is ezt szeretném hallani. sztereóban. az urnán belül. amint épp a Maldív-szigetek hófehér homokján szórjátok szét a hamvaimat. de lehet, hogy inkább a Csepeli Acélműveknél szeretnék szétszóródni, és a Maldív-szigeteken hallgatni az Everything I Own-t az esküvőmön:D

http://www.youtube.com/watch?v=yNaXFTgUPv8

el kell továbbá mondanom, hogy bazira beteg vagyok. konkrétan betegre zabáltam magam. ez nagy szégyen, de tény. meghívódtunk, így aztán tegnap este családilag elmentünk anyám bankjának rendezvényére, ahol sikerült végighallgatni 4 előadót a joghurtba és a biodízelbe fektetett részvények katarktikus sikeréről (sajnálatos módon a 40. perc magasságában beleakadt a tűsarkúm sarka a varázslatosan megterített asztal terítőjébe - mellettem szól, hogy földig lógott az a szar, és így gyakorlatilag majdnem lerántottam a 8 főre megterített csendéletet, de csak azért, mert az Intercontinental-ból valami atom gyönyörű a kilátás a Budai Várra, és mindenképpen úgy akartam ülni, hogy lássam, ha már egy normális, nézhető pali nem volt a teremben, csak sok szottyadt 60 éves, meg pár homár bankár gyerek - szóval ez sem az én hibám lett volna igazából). na, szóval már megérkezéskor belémbotlott a pezsgős pincér, meg aztán még kétszer, én meg éhgyomorra voltam gyakorlatilag. aztán az előadások alatt elgondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha a szinkrontolmács stúdiójába behatolnék és elénekelném a fent belinkelt nótát, mert az indiai előadó kínai piacról tartott előadása kissé horzsolta az ingerküszöbömet már. na, ez után jött a terítős sztori. aztán becsörrent a telefonomon a vakondos játék, amikor a vakond visít egyet, ha megtalálja a jó buckát. ez azért lehetett gond, mert a jelenlevők nagy részén füles volt, azon hallgatták az előadást, és sejtésem szerint interferálhatott a vakond a fülhallgatóval... itt anyám aggódó pillantást vetett rám, mert ismer. inkább kimentem pisilni. pont dupla annyi időre, mint az indokolt lett volna. de csak azért, mert a retyó annyira dizájnosan lett felújítva, hogy minden négyzetcentiméterén üveg volt a falon, és 3 pohár pezsgő után azt hittem, hogy az elvarázsolt kastélyba lépek be a nő illemhely helyett (mondjuk az piros pont volt, hogy nem a férfiba mentem be). szóval bementem, pisiltem, kijöttem, kezet mostam, majd ki akartam menni, de kiderült, hogy valaki rám zárta a komplett retyót, amiben csak én voltam, meg a 8 darab wc fülke. megrázogattam a kilincset vagy háromszor, aztán átgondoltam, hogy végül is víz van, szomjan nem halok, bár a pezsgő után némi minőségi csökkenés olyan folyadékot fogyasztani, amiben a halak baaaaaasz.., dugnak. miután körbenéztem, hogy akkor hova is üljek le, mert azért egy retyódeklin mégsem akartam várni a felszabadító sereget, kellett rájönnöm, hogy konkrétan a tisztítószeres szobába szándékoztam bejutni egy perccel korábban, mert a pezsgő sok buzi tükör miatt elvesztettem némiképp a tájékozódási érzékemet. így aztán végül megtaláltam a kijáratot, és még a német előadót is volt szerencsém végighallgatni a vacsora előtt. ami jelenleg minden problémám okozója. egy igazi mothos hörcsög vagyok:( de tényleg. óriási hiba volt az előételnek adott füstölt lazacból megenni 30 dekát, ugyannyi serrano sonkával és egy platónyi görög salátával. aztán rádobtam egy csésze spenótkrémet, és beburkoltam egy komplett sült kacsamellet, cseresznye mártással. meg krumplipürét. aztán egy kis garnélát. meg parmezán forgácsokat. sok forgácsokat. hogy végül ehessek még csokikrémet, meg narancslikőrös krémbrülét. meg 3 pohár fehérbort. aminek fogyasztása alatt a 6 fős asztaltársaságnak már ki is fejtettem, hogy mi a gáz a magyar palikkal. most mondjam, hogy a mellettem ült két nő európai hírű egyetemi előadó, és stresszkezeléssel meg párkapcsolati mediációval foglalkoznak..én meg előadtam 5 percben a 'minden magyar férfi vagy James Bondnak hiszi magát és akkora egója van, hogy fel lehet vele mosni a 13. kerületet vagy rendes, de buzi' elméletemet... bár végül a mi asztalunk maradt a legtovább az összes közül

állásfoglalás.

 2011.03.10. 22:48

http://www.es.hu/2011-01-26_vannak-meg-hianyossagok

na.

 2011.03.10. 22:17

egy dolog már biztos, ez a könyvem első pár sora.

ez itten:

Aztán egyszer csak terhes lett.

 
Persze az egyszer csak nem éppen az a kifejezés, amit mások arra az esetre használnak egy terhesség esetében, ha egy nő két hónapja terhes vitamint szed, és szex után azonnal gyertyaállásba vágja magát az ágyon, de azért ő mégiscsak megdöbbent. Különösebben nem volt meggyőződve arról, hogy jól döntött az apaválasztás kérdésében, de ez éppen akkor nem tűnt fontosnak, holott a későbbiek során több ízben gondolt arra, hogy inkább egy élettől kicsattanó ír segédmunkással kellett volna szexuálisan inzultáltatnia magát egy szétcsapósra ivott éjjel után, mintsem az adott donorral. De azt gyáva volt megtenni. Meg persze rózsaszín vattacukorba csomagolt elképzelései voltak a közös jövőről, mely során a Jelöltet majd leneveli irritáló szokásairól, ellenben kiváló új tulajdonságokat fog a levetettek helyére telepíteni. Kezdve a fogkrém kupakjának visszacsavarásától holmi kulturális ideológia rendszerig.  Hát, ez nem jött be. Meglehetősen fájdalmas folyamat volt felfedezni azt, hogy az embereket nem lehet megváltoztatni, mivel legtöbbjük még önmagát sem tudja megváltoztatni, vagy ami még egyszerűbb: nem is akarják, mert nekik jó úgy, ahogy vannak. Ginger mindenesetre sok időt nem áldozott arra, hogy kiderítse a változtathatóság lehetőségét, a Jelölttel való megismerkedése után nem telt el 3 hónap és már a gyertyaállásnál tartott az ügy. A terhességi hormonok felszaporodásával azonos ütemben jött rá, hogy ez a kapcsolat nem az a kapcsolat lesz, amiben ő fel tudna nevelni egy gyereket, a Jelölt irányába elkövetett fantáziálásának romjai maradtak csak meg, a rózsaszín vattacukorból csak a hurkapálca volt a kezében, az pedig valahogy nem bizonyult elégségesnek a következő évtizedekre. Sajnálatos módon a felfedezés időpontja azonban szoros átfedésbe került a villámgyorsan összetákolt menyegző dátumával, és Ginger kétségbeesetten fedezte fel, hogy nem óhajt a Jelölt felesége lenni, mert nem. Lényegében ezernyi érvet tudott felsorakoztatni, melyek az általános undor érzésétől a logikusan felépített gondolatsorokon át mindent tartalmaztak, egy azonban közös volt bennük: a nem akarás sikító érzése.