a LÉNYEG, emberek, a LÉNYEG.
M.néni ugye módszeresen eteti a fostos seggű galambokat (ez az áthúzósdi, ez valami óóóóriási, imádom), ami úgy zajlik, hogy egy aszott, tűzpiros körmű kéz kinyúlik a konyha ablakon, (utcafront), és kidobál rajta mindent. kenyérbél, szotyi, macskatáp, és főtt krumpli héj. az utóbbi örök sláger kaja M. néninél, úgyhogy az mindig szóródik kifele. nem egy nagy ornitológus az öreglány, a főtt krumpli héja maximum egy kendermagos tyúknak jönne be (mert azok mindent megzabálnak), a száraz macskakaját meg egy strucc tudná csak megzabálni. nem érti meg, hogy a galambok etetése nem követendő tevékenység. mert odaszarnak mindenhova. különös tekintettel az én erkélyemre, ami ugye közvetlenül az harcterület felett van. felülnek a korlátra, belógatják a seggüket, aztán tojnak. én meg szedhetem a szart, ha nem akarok abban élni. sajnálatos módon nem jutottunk ebben a kérdésben soha egészséges konszenzusra, én így aztán ki lettem kiáltva kisállat gyűlölőnek, M. néni meg egy hülye öregasszonynak, akinek káposztalé van a fejében. de mert nem vagyok az a feladós fajta, mióta hazajöttünk (Egyiptom), azóta új módszert vetettem be. ha a sok moslék megjelenik az ablak alatt, akkor én is megjelenek az ablak alatt egy helyes kis hólapáttal (tél van, na) meg egy seprűvel, és secperc alatt összelapátolom a trutyit, hogy aztán helyes mértani alakzatokba helyezem a lábtörlőjén. hol gúla, hol négyzet, hol meg csak lefolyik az ajtajáról egy méter magasról... csakhogy az utolsó akció 4 napja volt, és a Balaton formájú kis kupackám már kezdett összeaszódni. én meg aggódni. 4 nap azért csak 4 nap... se fény, se üvöltő tv, se Sziszibabuka. se használt macskaalom a kukában csak úgy natúr, zacskó nélkül.. ez kinyiffant. én úgy elszégyelltem magam. aztán eszembe jutottak az előnyök hirtelen. se macska, se galamb. se bűz a folyosón. meg muskátli se telente a postaládáknál, hogy csak bakugrásokkal kommandózva tudsz odaszökdécselni a leveleidért... sőt, akár ideköltözhet valami szimpi szingli 35ös pali. vagy bármi.
mindenesetre ma, amikor este hazajöttünk, üvöltött a tévéje. ez még a halálnak se kell.
