na, ha tegnap még nem voltam kristálytisztán megvilágosodva, hogy miről is kéne írnom több heti kihagyás után, mára az élet ezeket jelentősen megszerkesztette.
kezdeném talán a Kisnyúllal, aki élete első szobatiszta napját töltötte el (majdnem). az úgy volt, hogy kapott tegnap kacsás matricákat, megzsarolandó, hogyha a bilibe pisil, akkor kap egyet, amit beragaszthat egy aranyfüzetbe (ezt anyám ígérte neki, az aranyfüzet az enyém volt, és ugyan nem voltak vele direkt céljaim, de azért nem kacsás matricáknak szántam, hanem valami elegáns firkálásnak, de mindegy, a Kisnyúl amúgy is mindenről azt hiszi, hogy az övé - ez külön megérdemelne egy bejegyzést). szóval tegnap egész délután a bilin ült és pattogott föl-le, hogy akkor ő most kér matricát. a nagy büdös túróst, mondtam neki, hogy amíg csak hintőpor van a bilben, addig max nézegetheti őket. 10 perc nyígás után adtam neki inkább egy matricát. nem vagyok én se hős, se hülye, ezt a frekvenciát szerintem jogállamokban amúgy is betiltanák, mert garantáltan rövidíti az élettartamot. szóval bilizett. meg bugyit akart húzni, úgyhogy azt is kapott. állati dögös kis csípőbugyijai vannak, kész beszarás, úgy irigylem tőle. na, mindegy, mert megint elhagyom a fonalamat. szóval ma reggel a naccságára adtam egy ruhát, és ő eská felvett egy bugyit, amit ugyan a periférikus látásommal még épp tudtam követni, de az agyamig már nem jutott el az információ érdemi része... egészen konkrétan délután egy óráig, amikor is felfedeztem, hogy atyaúristenteszentszar a gyereken nincs pelus.... de mivel épp biliközelben voltunk, így megkérdeztem, hogy kell-e neki pisilnie. a nő gyorsan rárogyott a bilire ésssssssss PISILT. tádádádádádádám. én OLYAN büszke voltam rá. nálam már csak ő volt büszkébb magára. együtt öntöttük ki a retyóba. a sikeren felbuzdulva azért adtam rá pelust, mert kocsival mentünk, és azért annyira hülye nem vagyok. de annyira mondjuk voltam, hogy azon az egy darab pelenkán kívül másikat nem vittem, hollárihollárihó. ÉS még ezt is megúsztam, simán megjártuk az utat, és hazajöttünk, és nem volt semmi gáz. nagyon boldog voltam. délután mondjuk többször aggódtam, mert a Kisnyúl fájlalta a hasát, de nem túl kitartóan, és nem túl aktívan, úgyhogy csak alarm üzemmódban voltam, a szirénát nem kapcsoltam be. szóval hazajöttünk, Kisnyúl rögtön levette a bugyiját, és elhajintotta. maradt a meztelen fenék. meg a hosszú ruha. de a bugyieldobás nem tűnt fel rögtön, ez szolgáljon mentségemül...aztán belebonyolódtam egy telefonbeszélgetésbe, amiből anyám rántott ki, a következő szavakkal, idézem: "gyere, nézd már meg, hogy mit csinált a gyereked." - itt már sejtettem, hogy helyzet van. a Kisnyúl általában csak akkor viseli a "gyereked" megnevezést, ha anyám épp ki akarja magát vonni valamilyen ügyből, amit a kiskorú elkövetett. a szimatom nem is csalt, fennforgás volt, nem is kicsi. először is bazi büdös volt a nappaliban, lévén, hogy a Kisnyúl odatojt a fal mellé. két irdatlan adagot. először a kutyát gyanusítottam meg a méret és a szag miatt is. de a kutya nagyon ártatlan tekintetett vágott. (ennek is oda volt ám, azt majd mindjárt). szóval a gyerek volt. a tetemeket összeszedtem és lehúztam a retyón. visszafele az előszobában észrevettem egy fényes foltot a sarkoban. rajta anyám papucsa, aminek szaros a teteje. de csak kicsit. olyan diszítés jelleggel, ippeg barna csíkos. hamar megfejtettem. a következő történt: a gyerek először odapisilt az előszoba sarokba, anyám papucsára. aztán oda is kakált. utána bejött a nappaliba, és oda is tojt két 40 dekás adagot. kérdezzétek már meg, hogy hova tűnt az előszobai adag, és a kutya miért vágott olyan ártatlan fejet, jó? néha komolyan azt gondolom, hogy centik választanak el az elmebajtól:)
ja, Pisa, az bazi jó volt.
de tényleg. summáznám: Olaszországban minden olcsóbb, mint itt, vagy ha nem, akkor sokkal jobb minőségű ugyanezért az árért. nem mellékes ugye, hogy a fizetések ezzel szemben legalább 5x-ös szorzóval vannak kezelve. majd lesznek fotók is, de még mindig a gépen vannak, meg amúgy sem vagyok nagy fotóbubus.
egyéb hírek: szerintem úgy másfél-két hét és lesz webáruháza a bababoltnak. (visszafogott tapsvihar) bazi nagy meló ám. a fészbukra pár napja töltöttem fel vagy 150 termék fotóját, ha valakit érdekel.
holnapra hagyom az ingyen plasztika sztorimat. bár még messze van a tutitól, de a történet az jó.
most meg elkotródom aludni, mert holnap hulla leszek, és még azt sem mondhatom, hogy azért, mert rommá szexeltem magam.
