módon ég a pofám, hogy nem voltam ezer éve.

Sziszi: 1015, Toldy Ferenc utca 72a, itten van az üzlet. www.puccosbabacuccok.hu

pemete: tudom, ciki is... de azért én lelkesen olvaslak, ha a nyalizás számít:D

letudván a kötelező köröket, jegyzem meg, hogy végre sikerült feltöltenem az árukészlet törrdékéről fotókat a fészbukra, ezen a linken láthatjátok:

http://www.facebook.com/pages/Babagardrob/138075972923947

ennyit erről.

más:

a helyzet változatlan, M. néni továbbra is vidáman sanyargatja retardált kis lakóközösségünket, az utolsó vele kapcsolatos érintőleges sztorit megosztanám veletek, abszolut a 'néztem buntán' kategória.

történt ugyanis, hogy jövök haza, mint ügyeletes málhás szamár, ha pöcsöm lenne, azon is zacskó lógna (tényleg, ez amúgy a fasziknak alapból jár). betettem 2-3 zacskót a kapun belülre, amit kiékeltem az ékelési célokra fenntartott kisméretű téglával (köszi, lakóközösség, hogy se új kaputelefon, se rugós ajtóék nettó 300 forintért). mire visszatértem a következő adag zacskóval a kocsitól, az utca közepén látványosan fékezett egy Prius, amiből kiugrott egy csini pöttyös szoknya. bevágtatott a téglám mellett, és felszökdécselvén azt a pár lépcsőfokot, bekopogott M. nénihez. gondolatban már éreztem is a farhátszagot. de az ajtó nem nyílt. pöttyös szoknya lekopogott a magassarkújában a lépcsőn, és rávetődött mint tyúk a takonyra a kaputelefon vonatkozó gombjára. innentől kárörvendve figyeltem az eseményeket, ennyi nekem is jár felkiáltással. tenyerel a csaj a gombon, de hát se kép, se hang. rámnéz aztán aszongya:

"ismered az öreg nénit, aki itt lakik lent?"

(nem akartam neki mondani, hogy kár eufemizálni.),

igen, ismerem.

"láttad ma elmenni?"

(nemén. fél napig itthon sem voltam. meg ha látom, az is gyorsan agykontrollos töröltöröl), de mondtam, hogy:

 nem, nem láttam.

csaj csönget, majd dörömböl. aszongya megent:

"biztos nem láttad? tudod, az öreg néni, fehér hajú, M. néni..."

(háteszhülye. itt már sejtettem, hogy ez valami rokongyerek lehet, aki ideköltözne, ha ráhagyná a lakást a banya.) mondom neki:

nem, ma nem láttam. de tegnap még igen, akkor még biztosan élt. vagy ez rossz hír?

"jaj, istenem, dehogy is... ő egy nagyon kedves néni egyébként is." - nézett rám kissé megrovóan pöttyös szoknya.

na, nekem nem kell bemutatni. itt lakom. fölötte....tényleg NAGYON aranyos M.néni...elvittétek volna (a remény a hangomban kristálytisztán kicsengett)

"áá, csak misére. de hát ha nem enged be..."

"fel ne add!!! kopogj még!!"

"ááááá, biztos nincs itthon...."

az ember már a hívőkben sem bízhat. nem elég, hogy a pedofíliát kisajátítják a papoknak, de még M.néniről is lemondanak. ennyit a húsvét vallási részéről. az Alkotmányba most nem mennék bele. tényleg, hogy tudok lemondani az állampolgári státuszomról? nehogy már csak megkapni lehessen, lemondani róla meg nem...

nektek hogy telt a nyusziünnep? az én hivatásos Kisnyulam szeme azzal pattant ki szombat reggel, hogy elrohant megnézni, hogy jött-e már a nyuszi hopp. én meg csomagolhattam a retyón ülve az ajándékait csipás szemmel reggel fél nyolckor:)) kicsi csillagom...:)